A magyar válaszadók 12 százaléka 12 hónapig bírná ki jövedelem nélkül, miközben a lakosság 67 százaléka tudott félretenni több-kevesebb rendszerességgel az elmúlt egy évben – derül ki az Ipsos MORI kutatásából, amely a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) megbízásából készült. A nemzetközi felmérés szerint minden negyedik magyar állítja, hogy javult, vagy jelentősen javult az anyagi helyzete az elmúlt 12 hónapban.
Az Ipsos MORI tíz olyan országban vizsgálta a lakosság pénzügyi helyzetét, hitelfelvételi szokásait, megtakarítási képességeit, valamint a pénzügyi tudatosság szintjét, ahol az IPF jelen van. A felmérésben Magyarország mellett Ausztrália, Csehország, Lengyelország, Lettország, Észtország, Litvánia, Spanyolország, Románia, Spanyolország és Mexikó vett részt.
A kutatás során rákérdeztek arra, hogy hogyan alakult a magyarok pénzügyi helyzete az elmúlt egy évben. A válaszokból kiderült, hogy a 45 százalék úgy érzi, nem változott a személyes anyagi helyzete, és közel ugyanannyian állították, hogy javult (24 százalék) vagy rosszabbodott (27 százalék) az anyagi helyzetük.
Ezek az adatok pozitív trendről tanúskodnak, hiszen tavaly ugyanerre a kérdésre még csak a megkérdezettek 19 százaléka válaszolta azt, hogy javult az anyagi helyzete szemben az idei 24 százalékkal. Továbbá idén a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy jelentősen rosszabbodott az anyagi helyzete, ugyanakkor minden tizedik megkérdezett jelentős javulásról számolt be.
A megkérdezett magyarok 27 százaléka állította, hogy az elmúlt egy évben nem tudott félretenni hó végén. A vizsgált kelet-európai országok közül Romániában volt a legrosszabb az arány, ahol 34 százalék válaszadó vallott úgy, hogy nem tudott spórolni. A legjobban a csehek állnak, ahol mindössze 18 százalék azok aránya, akik nem tudnak hó végén félretenni. Ezzel párhuzamosan minden tizedik magyar állította, hogy havi szinten nagy, vagy számottevő összeget tudott megtakarítani.
Minden tizedik magyar szokott fix összeget félretenni hó végén, minden negyedik állította, hogy havi gyakorisággal, de változó összeget takarított meg, és minden harmadik válaszadó tudott valamekkora összeget, de nem rendszeresen megspórolni az elmúlt 12 hónapban.
Ami az anyagi jellegű „túlélési esélyeket” illeti, a kutatás szerint átlagosan 6 és fél hónapig bírnák finanszírozni magukat a magyarok, ha hirtelen elveszítenék jövedelemforrásukat/munkahelyüket. Jelenleg minden ötödik magyar (19 százalék) semmilyen pénzügyi tartalékkal sem rendelkezik, és 33 százalék azok aránya, akik legfeljebb három hónapig bírnák eltartani magukat, váratlan jövedelemkiesés esetén. Ugyanakkor minden ötödik válaszadó van olyan erős anyagi helyzetben, hogy egy évig vagy akár tovább is meglenne jövedelem nélkül.
Meglepő változást hozott a kutatás a pénzügyi tervezést illetően. Az idei kutatásban a válaszadók 45 százaléka vallotta, hogy semmilyen pénzügyi tervet nem készít. Ez az arány 2019 második felében 26 százalék volt a magyar válaszadók körében, vagyis nagyot ugrott azok száma, akik előrelátó pénzügyi tervezés nélkül élik mindennapjaikat.
Az elmúlt egy évben a magyarok 32 százaléka kért kölcsön vagy vett fel személyi hitelt valamilyen forrásból. Ez az arány a románoknál és a litvánoknál volt a legmagasabb (57 százalék és 45 százalék) illetve a magyarok mellett az észteknél (33 százalék) és a cseheknél (31 százalék) a legalacsonyabb. Ezen belül 15 százalék azok aránya hazánkban, akik banktól vagy pénzintézettől kaptak hitelt, a többiek családtagoktól, barátoktól kértek kölcsön.
A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy elsősorban kinek a feladata a pénzügyi ismeretek terjesztése a lakosság körében. A legtöbb magyar (49 százalék) az iskolákat említette, ugyanakkor 30 százalék nevezte meg a bankokat és pénzintézeteket, 28 százalék pedig a kormányt. 24 százalék mondta azt, hogy az egyént terheli a legnagyobb felelősség saját pénzügyi ismereteinek fejlesztéséért.
„Örömteli fejlemény, hogy nőtt a rövidtávú anyagi helyzetüket javulónak értékelők aránya, és nőtt a takarékoskodni tudók száma, ugyanakkor fontos látni azt a változást, hogy a pénzügyeiket tervezők aránya visszaesett Magyarországon, valószínűleg a járvány mellékhatásaként. A 230 ezer ügyfélt kiszolgáló Provident még 2008-ban indította el a Családi Kasszasikerek nevet viselő pénzügyi ismeretterjesztő programját, mert a jól tájékozott, pénzügyileg tudatos fogyasztók jó partnerek számunkra is. A program közel 300 szakember és 30.000 háztartás részére juttatott el korszerű gazdasági és pénzügyi ismereteket” – nyilatkozta Szirmák Botond, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”