Kevesebb hús és rövidebb utazások, több helyi termék a bevásárlókosárban, a legújabb termékcsodák helyett a régiek megőrzése és megjavíttatása. A tömegfogyasztást egy egészség- és környezettudatosságot előtérbe állító posztmodern forma váltja fel, amelynek kulcsszereplője az aktivista fogyasztó – ez az egyik legfontosabb megállapítása a Cetelem Körkép 2020 nemzetközi felmérésnek, melyet a Cetelem Bank saját ügyfélkörében végzett júniusi felmérése is megerősített.
Az emberek a korábbiaknál is tudatosabban, még inkább a helyi és a környezetbarát termékeket előnyben részesítve vásárolnak és fogyasztanak – ez szűrhető le a 15 európai országban elvégzett Cetelem Körkép 2020-ból. Az eredmények azt sugallják, hogy egy új, aktivista fogyasztó vált dominánssá a piacokon, aki kész maga mögött hagyni a gondtalan és boldog tömegfogyasztás elmúlt harminc évét.
A felelősebb fogyasztást megcélzó szemléletváltás már korábban, közel egy évtizede elkezdődött, de úgy tűnik, egy járvány is kellett hozzá, hogy elsöprő jelentőségre tegyen szert. A Cetelem Bank saját ügyfélkörében végzett felmérésében minden második ügyfél állította, hogy a vírushelyzet hatására sokkal jobban átgondolja, hogy mire ad ki pénzt, és a kitöltők 84 százaléka sorolta magát a tudatos, felelős vásárlók közé. Ezt a vásárlói magatartást a kutatás tanulsága szerint a legtöbben a felesleges termékek kerülésével és az árak összehasonlításával azonosítják, de a vírus a maszkviseléssel is tovább árnyalta a tudatos, felelős vásárlás definícióját.
Visszafogott fogyasztás és növekvő megtakarítási kedv
A szükségszerű szemléletváltás máris tetten érhető a vásárlási folyamatok alakulásában: az európaiak 42 százaléka állította, hogy kevesebbet fogyaszt az idén, mint három évvel ezelőtt. A formálódó tendenciát a vírushelyzet csak tovább erősítette, a magyarok fogyasztási hajlandóságát gazdasági okok is visszavetették. Míg a Cetelem Körkép adatai szerint a vírus előtt a magyarok 29 százaléka tervezte, hogy kevesebbet költ majd különböző termékekre és szolgáltatásokra a jövőben, addig a korlátozások feloldását követően készült hazai felmérésben már a válaszadók fele állította, hogy az előző évhez képest csökkentené költéseit a következő 6 hónapban.
„Mi, magyarok a korábbi éveknél tudatosabban, komoly önmérsékletet mutatva állunk hozzá a pénzügyeinkhez” – véli Szabó Péter, a Cetelem Bank vezérigazgatója. A magyarok pénzügyire hatással volt a vírus időszaka. A bank minden tízedik ügyfele lemondott az olyan nagyobb beruházásokról, mint az ingatlan vagy az autó vásárlás, az ügyfélkör ötöde pedig élt a hitelmoratórium lehetőségével, és év végéig elhalasztotta hitelei törlesztését.
A válaszadók 40 százaléka a korlátozások után is visszafogja kiadásait, míg 20 százalékuk a megtakarításait is növelni szeretné. Utazásra, kikapcsolódásra, elektronikai cikkekre sokkal kevesebbet szándékoznak költeni az ügyfelek a következő három hónapban, a felújítási terveiket azonban mielőbb szeretnék megvalósítani.
A Körkép 2020 felmérés egyik fontos megállapítása az, hogy megtakarításokra törekvőknek közel a fele ezt a vásárlások ritkításával szeretné elérni. De nem azzal, hogy a fogyasztást magát szüntetni meg, és nem is úgy, hogy olcsóbban vásárol. Vagyis a fogyasztók kevesebbet akarnak vásárolni, de anélkül, hogy a minőségi elvárásokból alább adnának.
Szabó Péter a javuló fogyasztói tudatosságot látja érvényesülni abban is, hogy a legtöbb európai kevesebb pazarlásra törekszik, több mindent akar megjavíttatni, és vigyázni kíván arra, hogy ne dobjon ki semmit fölöslegesen. Sokan fenntartható háztartási készülékeket akarnak venni, amelyeket tovább szeretnének megtartani, miközben készek arra, hogy lemondjanak a legmodernebb eszközökről. Korlátokat is szándékoznak állítani maguk elé a műanyag használatában, az áram-, víz- és tüzelőanyag-fogyasztásban.
Négy európaiból egy természetesebb közlekedési eszközöket kíván használni, és kevésbé messze és ritkábban kíván utazni.
Az egészségre és környezetre gyakorolt hatás majdnem annyira fontos, mint az ár
A kutatás szerint az európai fogyasztó számára az ár még mindig az elsődleges szempont, de egyre jobban odafigyelnek a termékek egészségre gyakorolt hatására is. Ezután következik a minőség, a származás és a környezetre gyakorolt hatás, ami azt jelzi, hogy a posztmodern fogyasztó radikálisan válogatós is tud lenni.
Magyarországon a környezetvédelmi kérdések iránti érzékenység jóval alacsonyabb, ami Szabó Péter szerint nem független attól, hogy a vásárlóerő továbbra is központi kérdés. A gazdasági szereplőknek és a márkáknak azonban Kelet-Európában is fel kell készülniük a változásra, amelyet egyes iparágak már most is intenzívebben érzékelnek.
Az európai vásárlók szerint az élelmiszeripar teszi a legtöbbet azért, hogy felelős magatartásra ösztönözze a fogyasztókat. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik, hogy 34 európai nagyvállalat vállalt kötelezettséget arra, hogy a tápértékjelölést tartalmazó címkézést vezet be, amit több országban kötelezővé is tettek.
Az élelmiszerek terén az elsöprő többség a helyi, lakóhelyükhöz közelebb termelt, bio- és szezonális termékeket részesíti előnyben, míg sokan csökkenteni kívánják, vagy akár abba is akarják hagyni a húsfogyasztást. Úgy tűnik, hogy a hús a szándékok szerint egyre kevésbé lesz jelen a tányérokon.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”