Duna House: a megfizethetőség határához ért a magyar lakáspiac

2026. 07. 15., 08:50

A tavalyi első félév még bővülést mutatott, idén viszont közel 11 százalékkal visszaesett a forgalom, az árnövekedés pedig egyetlen szegmensre szűkült – írják a Duna House szakértői.

A Duna House Barométer második negyedéves összefoglalója szerint 2026 első felében a hazai lakáspiac elérte a megfizethetőség határát. Egy évvel korábban ilyenkor még bővülő piacról lehetett beszámolni, idén viszont az első hat hónap forgalma közel 11 százalékkal maradt el a tavalyi szinttől. A magas árszint tartósan fékezi a keresletet.

Egyetlen szegmens húzza az árakat
Az árak átlagosan tovább emelkedtek, az országos lakásárindex nominál- és reálértéken is nőtt. A növekedést azonban szinte kizárólag a panelpiac hozta: a téglalakások országosan, valamint Budapest és Nyugat-Magyarország legtöbb piaca reálértéken nem mozdult. Kelet-Magyarországon a panellakások árindexe egyetlen negyedév alatt is jelentősen emelkedett, miközben a többi országrész és a teljes téglapiac stagnált vagy enyhén korrigált. A tavaly még minden régiót érintő, széles körű áremelkedés így az idei első félévre egyetlen szegmensre szűkült.

A finanszírozás már csak követi a keresletet
A finanszírozás, amely korábban a piac motorja volt, mára inkább csak kíséri a keresletet. A cégcsoport pénzügyi márkája, a Credipass adatai szerint a júniusi jelzáloghitel-volumen éves alapon még mindig érdemben bővült, üteme azonban az év eleji csúcshoz képest lassul. A budapesti átlagos hitelösszeg csökkent, a CSOK Plusz iránti kereslet pedig országosan visszaesett.

Stagnáló kereslet, átrendeződő kerületek
A kereslet a nyár elején is visszafogott maradt. A Duna House keresletindexe júniusban 64 ponton állt, ami éves összevetésben gyakorlatilag a tavalyi júniusi szintnek felel meg, és elmarad a korábbi évek jellemző értékeitől. A fővárosi kerületek közül a XIII. maradt a legkeresettebb, a tavalyival azonos szinten, mögötte a XI. és a XIV. kerület következik. A belvárosi és néhány budai kerület iránti érdeklődés enyhén mérséklődött, miközben a IX. kerület népszerűsége érezhetően nőtt.

Első lakásosok előtérben, befektetők kihátrálnak
A félév legnagyobb változása a kereslet szerkezetében történt. Az Otthon Start Program hatására az első lakásukat vásárlók lettek a legnagyobb vevői csoport: Budapesten arányuk egy év alatt 19 százalékról 40-re nőtt. Velük szemben a befektetők kihátrálnak a piacról, a fővárosi lakáseladások közel felénél már egy korábbi befektetés eladása a cél. Az árérzékenyebb vásárlók megjelenése a lassulásban is meglátszik: a budapesti panellakások értékesítési ideje egy év alatt közel a duplájára nőtt, így a tavaly még leggyorsabban értékesíthető fővárosi panel ma lassabban talál vevőre, mint a vidéki.

Mi jöhet a második félévben?
A második félévet az dönti el, hogy a magas árszint kiigazodik-e vagy tartósan fékezi a forgalmat. Az eladók egy része már reagál: nőtt az árcsökkentéssel meghirdetett ingatlanok aránya, és néhány panelpiacon havi szinten is csökkennek az árak. Ez az árkorrekció egyelőre csak néhány szegmensben látszik. A következő hónapok mutatják meg, hogy szélesebb körben is elindul-e, vagy a magas árak tovább húzzák az új egyensúly kialakulását.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.
2026-08-13 20:30:15
A legtöbb cégvezető tudja, merre szeretne haladni. A kérdés inkább az, mi lassítja le közben. A VOSZ Barométer 2026-os második negyedéves felmérése három visszatérő akadályt azonosított: a szakképzett munkaerő hiányát, a csökkenő vásárlóerőt és a megrendelések kiszámíthatatlanságát. Nem újkeletű problémák – de a hatásuk ma is érezhető.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS