Bejelentette a kormány: 3,1 százalékos nyugdíjemelés jön novemberben

2023. 09. 28., 19:50

Döntött a kormány a novemberi nyugdíjkorrekció mértékéről: a jogosultak egész évre visszamenőleg 3,1 százalékos nyugdíjemelést kapnak kézhez. A Bankmonitor szerint az emelés hatására az átlagnyugdíj 210 ezer forintról 217 ezer forintra emelkedik, ezenkívül az átlagnyugdíj mellé novemberben 72 ezer forintos egyösszegű kifizetés is érkezik.

A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette a hivatalos döntést: novemberben 3,1 százalékos nyugdíjemelést kapnak az idősek. Évközi nyugdíjkorrekcióra akkor van szükség, ha az év eleji emelés nem fedezné az adott évben tapasztalt inflációt. Idén januárban 15 százalékos nyugdíjemelés érkezett, de a tényleges nyugdíjas infláció várhatóan 19 százalék közelében, vagy akár fölötte lesz. A különbözetet – azaz az elmaradt emelést – a kormány legkésőbb novemberben köteles egész évre visszamenőleg kifizetni.

Miért van szükség visszamenőleges nyugdíjkorrekcióra?

A nyugdíjtörvény rendelkezése szerint év elején az adott évre tervezett inflációval megegyező mértékben kell emelni a nyugdíjakat – ez idén is így történt, januárban 15 százalékos nyugdíjemelést kaptak az idősek. Ugyanakkor a hatályos jogszabály szerint pótlólagos évközi nyugdíjemelést („nyugdíjkorrekciót”) kell megvalósítani akkor, ha az első 8 havi inflációs tényadatok alapján az egész évre várható infláció meghaladja az év eleji emelés mértékét.

A Bankmonitor korábban bemutatta, hogy 2023. első 8 hónapjában átlagosan 22,0 százalék volt az infláció, míg a nyugdíjas infláció ennél is magasabb, átlagosan 23,3 százalék volt. Habár év végére jelentősen lelassul majd a drágulás, mégis borítékolható, hogy összességében jócskán meghaladja majd a kormány által tervezett mértéket. A jegybank a héten közzétett előrejelzésében 17,9 százalék körüli éves inflációt helyezett kilátásba, míg a nyugdíjas infláció ennél is magasabb, akár 19 százalék körüli értéket vehet majd fel.

3,1 százalékos nyugdíjkorrekcióról döntött a kormány

Az évközi nyugdíjkorrekció nagyságának meghatározásakor az infláció és a nyugdíjas infláció közül a magasabbikat kell figyelembe venni. Ez alapján a kormány most 3,1 százalékra becsüli a bepótolandó nyugdíjemelés mértékét. Ebből kifolyólag a novemberi és decemberi nyugdíjakat már emelt összegben fizetik ki, továbbá a nyugdíjasok novemberben az év első 10 hónapjára (és a 13. havi nyugdíjra is) visszamenőleg, egy összegben kézhez kapják az elmaradt emelést.

Mennyi pénzt kapnak a nyugdíjasok?

Az emelés hatására a nyugdíjasoknak 3,1 százalékkal nő az eddigi ellátásuk. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján jelenleg 210 ezer forint az átlagnyugdíj: ez a nyugdíjkorrekció hatására novemberben 217 ezer forintra emelkedik. Ezenkívül az átlagnyugdíj mellé egyösszegű visszamenőleges emelés is érkezni fog, melynek várható összege 72 ezer forint. A mediánnyugdíj a KSH szerint 186 ezer forint, ez az emelés hatására novemberben már 192 ezer forint lehet. A mediánnyugdíj mellé 63 ezer forint körüli egyszeri kifizetés érkezhet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-14 13:25:00
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.
2026-10-13 16:40:00
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.
2026-10-13 14:10:00
A mindennapok számos pontján hoz változást a PPWR, az Európai Unió csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelete. A fokozatosan bevezetendő, de részben már most alkalmazandó szabályozás a gyártók, importőrök és kereskedők számára is feladatokat jelent, a konkrét kötelezettségek azonban az ellátási láncban betöltött szerepüktől függenek – hívják fel a figyelmet az EY szakértői.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS